Talán sikerül végig aludnom az éjszakát, amit meg kell hagyni meg se lepődök a tegnapi, mondhatni gyors dugás után, valamint a sokkoló híren, ami még most is megüt. Hiába telt el egy teljes éjszaka, de a tény elől nem tudok menekülni; vagy elmegyek és valószínűleg soha többet nem látom majd őket, vagy tovább viszem a háborút és megnyerem. Át kell gondolnom a saját szabályaimat, ha úgy döntök, hogy maradok... már pedig én nem szoktam feladni és most se fogom. Nem hiszem, hogy YoonGi nyolc előtt felkelne, főleg, hogy hallom a szuszogását a fülembe. Még reggeli előtt ki kell találnom mit is akarok pontosan, bár már úgy ahogy össze állt a fejemben mik az én elképzeléseim. Ebben az egészben nem ők az egyetlenek akik dirigálhatnak. Az én testemről van szó, amit ők használni akarnak, arról nem is beszélve, hogy még nem vagyok nagykorú... ezek után lesz egy Jokerem ellenük.
A kis szekrényen elhelyezett digitális órát figyelve várom, hogy lassan teljen az idő, az agyam pedig folyamatosan kattog, hogy minden ötletet megszerezzek. Legyen, ahogy akarják, de ebből nem én fogok kijönni szarul, abban biztos vagyok. Mély gondolatokból egy lágy nyakcsók csábít vissza és lassan próbálok hátra pillantani, hogy találkozzon a tekintetem YoonGiével, aki minden bizonnyal ébresztésnek szánja, mivel a keze is útnak indul, végig siklik a karomon. Biztosan a reggeli merevedése teszi, mert magától csak úgy nem babusgatna, történjen bármi is, ha csak nincs kicsit lelkiismeret furdalása a tegnapi miatt, bár este olyan gyorsan elaludt, még mentegetőzni se próbált.
- Már reggel van...? - suttogja rekedtes hangon a fülemben, mitől végig fut rajtam a hideg és inkább össze zárom a lábaimat, hogy még véletlenül se jusson eszébe semmi. - Nem aludhatnánk még vagy négy órát...?
- Nem... mert nektek színpadi próbátok lesz tizenegytől. Ideje felkelni, ha most még beszélni akarunk. - csúszok ki az ölelő karjai közül és azonnal felülök. Lassú mozdulatokkal túrok a hajamba, majd nézek rá. Álmos tekintettel figyeli minden mozdulatom, még nem teljesen a hátára fordul és mély levegőt vesz. - Mi ez a nézés...?
- Rég láttam már ilyen korán meztelen nőt... Hiányzott... Mikor ismétlünk? - mosolyodik el, de én csak megrázom a fejem, amire azonnal eltűnik a jókedv az arcáról. - Vagy, elmész? Úgy döntöttél?
- Majd reggelinél mindent elmondok. - állok fel lassan háttal neki és úgy kezdem keresni a ruha darabjaimat. Nem akarom vissza venni a tegnapi szennyesem, hiába zuhanyzás után vettem este fel, de már csak felöltözni sincs kedvem. Zuhanyoznom kellene, hogy jól érezzem magam, mert most érzem magamon azt a tipikus szex szagot. - Elmegyek zuhanyozni. - kapom el a takarója alját és egy könnyű mozdulattal rántom le róla, mire össze húzódik és mérgesen morran fel. Ledobva a szennyesem tekerem magamra a törülközőt. A lenti fürdőben van pár dolgom, mivel a lenti mosógépet szoktam használni.
- És minek a takaróm...? Én még feküdni akartam... Attól, hogy lefeküdtünk nem lettünk legjobb barátok, hogy rángasd a takaróm.
- Akkor kérek egy inget, vagy pólót. Meztelenül nem fogok sétálgatni. - fordulok felé, de nem engedem le magamról a puha anyagot, mivel meg se mozdul. Inkább a takaró, mint a ruhái. Gondolhattam volna. Teljesen magamra tekerem és lassú léptekkel sétálok ki. Szerencsémre senkivel nem találkozok még a fürdőbe megyek, ahol ledobom a takarót és gyorsan fogom fel a hajam, hogy ne legyen vizes, majd a víz alá állok. Villám zuhanyt veszek, hogy minél hamarabb végezzek, után pedig rendbe szedem magam és szűk, cicanadrágot veszek magamra egy bő haspólóval, ami alá újra nem veszek melltartót. Lassan engedem ki a hajam, még kisétálok a fürdőből és azonnal zajok ütik meg a fülem a konyhából. Komótosan sétálok be a fiúkhoz, akik azonnal egyszerre kapják rám a fejüket és pislogás nélkül figyelnek engem. Annyira kíváncsi lennék ki fejéből pattant ki ez az ötlet, vagy már annyi időt voltak együtt, hogy telepátiában élnek? Ezen meg se tudnék lepődni.
- Jó reggelt. - köszönök én a hét srácnak, akik kicsit habozva válaszolnak, majd próbálnak vissza térni ahhoz, amit eddig csináltak. A helyemre ereszkedek le, ahol mindig ülni szoktam, SeokJin és JeongGuk mellett. Kíváncsi vagyok végül ki lesz az első, aki felhozza a témát. Igazából most már ideje lenni megbeszélni ezt az egészet, akar mennyire is kínos, mert szűkös az időnk, és lassan letelik az utolsó hetem, sőt a mai nap nekik is dolguk van. Az egész az ő ötletük, ne nekem kelljen már felhoznom, könyörgök.
- Yuna. - szólal meg kissé kínosan felhorkantva SeokJin. Persze mind egyszerre pillantunk rá és a srácok le is sütik a szemüket. Jól tudják mi jön. Ezek a srácok nem gonoszak, csupán hiányolják a szexet és a lányokat, ezért pedig nem tudom őket elítélni. Jó szívűek hiába is csaptak be, elvégre hagyták, hogy itt éljek velük úgy, hogy nem is ismernek. - Gondolom... YoonGi már említette...
- Igen... - bólintok kicsit és mély levegőt veszek. - Tegnap este eléggé meglepett, de már úgy ahogy feldolgoztam. Mondjuk... Szóval... Hogyan akarjátok csinálni ezt az egészet? - pillantok végig a fiúkon.
- Hat... Igazából csak... - kezd motyogni Jimin, majd segítségért pillant NamJoonra.
- Csak örülnénk, ha a rendelkezésünkre állnál. Lenne pár szabály, amiket még pontosítanunk kell ezzel kapcsolatban. De az alapokat gondolom tisztázta tegnap Hyung.
- Igen... Nincs folt a nyakatokon, gumi mindenképpen, ami teljesen természetes és a meztelenül veletek maradás az estére. Ennyi nem?
- Még... Lenne pár, ha úgy döntesz maradsz... - pillant félve a szemembe a legfiatalabb. - Nem csak szexre kérhetünk meg.
- Én... Nem tudok a számmal... - nyelek picit, ami talán enyhén őszinte. Ezt mindig kerültem, ha férfival voltam. Annyira alá rendelt szerep...
- Nem! Vagyis... De... Az is jó lenne, de most másról van szó. - mondja zavartan JeongGuk, az pedig meg kínosabbá teszi a szitut, hogy teljesen mellettem ül. - Csak fürdeni velünk... Vagy aludni, össze bújni...
Meglepődök és fel se fogom most pontosan milyen szituációba kerültem. Ők tényleg rendesek, de szűkségük van egy nőre, akihez bújhatnak, aki velük van. A munkájuk mellett nincs idejük barátnőre, de én itt vagyok. Lassan az én szabály listám is gyarapodik, de nem csak az én javamra.
- Átgondoltam az este. - simítok végig a karomon. - Itt... Itt maradok és... Vállalom. - egyszerre mosolyodik el mind a hét srác, de ahogy újabb levegőt veszek, hogy folytassam jó páran megijed. - De én is szeretnék pár szabályt.
- A mi házunk. Mi hozzuk a szabályokat. - szólal meg durcásan YoonGi, aki éppen tömi magába a tegnapi vacsora maradványait.
- Az én testem, amit ti használni akartok. - szolok vissza, a kisebb falat hús pedig szépen fordul ki a szájából és landol a műanyag edényben. - Nem sok, de... Így szabályos.
- Halljuk.
- Nem bírnám, ha minden nap más ember ágyában aludnék. Bele fáradnék, de ha... Egy héten két, esetleg három ember lenne annak... Örülnék. - pillantok körbe rajtuk és együtt érzően bólintanak. - Aztán... Nem szeretnem, hogy csak úgy tapogassatok bármikor, ha itt vagyok köztetek. Aki először lestoppol, az kap meg a "munka" napokra, de akkor is csak a szobában akarom, a négy fel között. Szó se lehet róla, hogy valaki itt szexeljen velem, ahol eszünk.
- Semmi tapi? - kérdez vissza TaeHyung. - Egyáltalán? Fenek simogatás, vagy csak úgy...
- Nem. - nézek ra. - A barátotok vagyok a szobaitokon kívül. Nem a szeretőtök.
- Jó. Persze. - bólogat SeokJin. - Folytasd csak.
- Én is ki akarom szívni a ti bőrötöket, ha nem is nyakon, de máshol igen.
- De mi se szívhatjuk ki a tied. - pislog nagyokat HoSeok, mire én könnyen húzom fel a pólóm és mutatom meg a fiuknak a mellem megviselt, kissé lila oldalát. Eleinte mindannyian a mellem látványát próbálják feldolgozni, csak aztán térnek át a lényeges pontra. - De arról volt szó! - pillant mérgesen az idősebb felé, aki csak megvonja a vállát, én pedig a többiek elkeseredettségére, de leengedem a pólóm. Úgy is mind látni fognak meztelenül, akkor meg miért kellene szégyenlősnek lennem...
- Hidd el, ha te is felé kerülsz és látod meztelenül magad előtt, nem fogod tudni megállni. - ecseteli a többieknek a mar tapasztalt srác. Persze, mintha itt se lennék, végtére is csak egy gumi baba vagyok, akit mindenki kedve szerint dughat.
- Ha ti is engem, akkor én is titeket, bárhol ami nem a nyakatok. - végül kicsit gondolkodva, de mind bele egyeznek, így én haladok tovább. - Ha egy héten hármótokat is ki kell szolgálnom, az egy hónapban nagyjából tíz alkalom, ami több mint egy havi lakbér, ha az elit prostikat nézzük. - mondom komolyan. - Nem vagyok beteg, csinos és szép vagyok, borotválkozom és bármiben benne vagyok a napotokon. Már egy alkalom is több mint egy havi lakbér, szóval szeretnék némi pluszt.
- Nanana... - rázza meg a fejet NamJoon, amin én eléggé felhúzom magam. - Ez azért nagy szó. Hidd el, hogy nem minden prosti keres milliókat.
- De a BTS saját "bejáró nője" leszek. Csak ti nyúltok hozzám, senki más. Ez elég sokat jelent, mert más prostit bárki hívhat. Csak plusz pénzt szeretnék, vagy pár cuccot... Esetleg elvihetnétek a koncertekre, turnékra. A turnék ideje alatt is kellek nektek, nem...? Vagy akkor egymást használjátok erre a célra? - mosolyodok el kissé gúnyosan.
- Hah... - nevet fel kínosan SeokJin és kicsit a tarkójára simít mentésképpen. - Ez sakk matt...
- Jó. Legyen. De ezt a pontot meg nagyon is átbeszéljük. - fújtat Nam, majd Sugara pillant, aki megforgatja a szemet. Már most én vagyok az, aki felült arra a bizonyos lóra. - Más valami?
- Hmm... - gondolkodok el. - Úgy érzem mindent megbeszéltünk. - bólintok.
- Akkor... Hétfőn, Csütörtökön és... Vasárnapon a miénk vagy? - pillant rám nagy szemekkel Jimin, mire én azonnal fej biccentéssel jelzem, hogy igaza van. - Stop!
- Mi?! - akad ki HoSeok és még fel is áll. - Én akartam a Csütörtököt! Nekem nagyobb szükségem van rá!
- Ő mondta. Aki hamarabb stoppolja, azé. Én nyertem. - mosolyog szélesen rám Jimin, mire az én arcomra is kisebb vigyor csúszik. Ebbe még nagyon bele kell szoknom, de már most jól haladok.
- Stipstop a vasárnap. - szol a veszekedés közbe SeokJin, amin az én szemöldököm is felcsúszik. Láttam rajta mikor haza hozott, hogy már akkor benne lett volna.
- Nem! Én akarom a Vasárnapot! - kezd hisztizni a felnőtt férfi, meg mi kuncogni kezdünk rajta.
- Mi lenne, ha tiéd lenne a jövőhét Hétfő, HoSeok? - pillantok rá mosolyogva, mire azonnal megnyugszik és vissza ül a fenekére. Mintha férfiak helyett kisfiúkkal lennék össze zárva, esküszöm. Én vagyok itt a legfiatalabb, de mégis én viselkedek a legérettebben, ami elég elkeserítő.
- Akkor a Hétfő az enyém. - bólint büszkén HoSeok.
- Hármast nem válasz? - pislog rám nagy szemekkel TaeHyung. - Jimin biztos beengedne magához.
- Ne is álmodj róla haver! Az az este a Yuna-é és az enyém lesz. - mosolyog büszkén Jimin.
- Ezen még nem gondolkoztam, de... Egyenlőre elég, ha egyedül vagytok. Még... Soha nem csináltam ilyet, vagy ehhez hasonlót és bele kell szoknom. - kezdek lassan eszegetni, de fél szemmel TaeHyungot figyelem, aki megértően bólint. Két éhes vaddal még én se bírnék el, azért na, az nekem is sok. Félek, ha ketten osztoznának rám, akkor megtörne az álcám, így is alig tudom fent tartani a butus kislányt. Így is kérdéses meddig bírom majd a folytonos és állandó szexet, legalább mindnyájan mások és kicsit hajt a kíváncsiság, hogy megismerjem őket az ágyban is. Érdekes lesz, az biztos, az pedig a másik, hogy a gatyájukat is lefogom róluk húzni, pár hónap múlva tömött számlával tűnök majd el az életükből egyik napról a másikra, észre se fogják venni mennyi mindent vettem el tőlük. A legjobb az egészben, hogy semmit nem fogok bánni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése